A válogatott szünet a leltár ideje. A Bundesliga negyedik fordulója szeptember 20-án zárult le, az ötödik október 9-én kezdődik, és a kettő között nincs német élvonalbeli tétmérkőzés. Ez az az ablak, amelyben érdemes feltenni a kérdést, amelyre a magyar szurkolók egy része máig rosszul emlékszik: hány magyar labdarúgó szerepel jelenleg a Bundesligában?

A válasz kettő. Orbán Willi az RB Leipzignél és Schäfer András az Union Berlinnél. Ezt nem becslésből és nem sajtóösszefoglalóból mondjuk: a liga hivatalos játékosprofiljainak nemzetiségmezőjét néztük végig, és harmadik nevet nem találtunk. Orbán profilján a nemzetiségmező két országot jelöl, Magyarországot és Németországot; Schäferén Magyarországot. Mindketten benne vannak a magyar válogatott szeptember 15-én kihirdetett, huszonhat fős keretében, és a kereten belül ők az egyedüli németországi légiósok.

A kettes szám önmagában viszont kevés ahhoz, hogy bármit kezdjünk vele. Ez a cikk arról szól, hogyan állt elő ez az állapot, mi maradt ki a képből, és hol húzódik a határ a között, amit egy ilyen szám valóban elárul, és amit bele szoktak magyarázni.

Kik vannak, és mi alapján állítjuk

A nemzetiség ebben a cikkben nem mellékes adat, hanem maga a téma, ezért csak hivatalos nemzetiségmezőt fogadtunk el forrásnak. Névből nem következtettünk, mert az a magyar és a német futball érintkezési felületén különösen félrevezető: a német élvonalban és a másodosztályban egyaránt játszanak magyaros hangzású nevű labdarúgók magyar útlevél nélkül, és fordítva, magyar válogatottak német anyakönyvi háttérrel. A két jelenlegi élvonalbeli szereplő adatai a következők.

  • Orbán Willi, RB Leipzig, védő, született 1992. november 3-án. A liga hivatalos profilja a nemzetiségmezőben Magyarországot és Németországot is feltünteti. Az idényben négy bajnokin lépett pályára, egy gólt szerzett, sárga lapot nem kapott.

  • Schäfer András, 1. FC Union Berlin, középpályás, tizenhármas mezszám, született 1999. április 13-án. A hivatalos profil nemzetiségmezője Magyarországot jelöl. Az idényben négy bajnokin lépett pályára, gólt nem szerzett, sárga lapot nem kapott.

Harmadik magyar labdarúgót a tizennyolc élvonalbeli klub keretében nem találtunk. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen nem létezhet: egy kettős állampolgárságú, az utánpótláskeretből felhozott fiatal esetében a klub és a liga adatlapja néha hetekig eltér egymástól. Azt viszont jelenti, hogy amit ellenőrizni lehetett, azt ellenőriztük, és kettőnél többet nem sikerült kimutatni.

Gulácsi Péter tizenegy idénye és ami utána következett

A mostani állapot legfontosabb egyedi oka egy nyári átigazolás. Gulácsi Péter 2026. augusztus 3-án a Villarrealhoz szerződött. A spanyol klub hivatalos közleménye szerint a két egyesület megállapodott az átigazolásról, és a kapus a következő két idényben lesz a Villarreal játékosa. Ugyanez a közlemény tizenegy idényt és háromszázhatvankét mérkőzést tulajdonít neki az RB Leipzignél. A Leipzig a saját oldalán szintén hírt adott a távozásról.

Tizenegy idény egyetlen klubnál a mai európai futballban ritkaság, és nem csak a magyar légiósok között az. Egy ilyen pályafutás-szakasz lezárása önmagában is hír, de érdemes pontosan megnevezni, mi zárult le vele: egy hosszú fejezet a német élvonalban, nem pedig egy játékos karrierje. Gulácsi jelenleg a LaLigában szerepel, vagyis a magyar futball szempontjából nem veszteségről van szó, hanem áthelyeződésről. A különbség nem szőrszálhasogatás. Ha a mérőszám az, hogy hány magyar játszik a top öt bajnokságban, akkor a nyáron semmi nem változott. Ha a mérőszám az, hogy hányan játszanak konkrétan a Bundesligában, akkor hárommal kevesebben, és ebből egy tétel egyetlen aláírás következménye.

Szerződéses részletet, lejáratot és összeget ebben a cikkben csak hivatalos közleményből közlünk. A Villarreal közleménye két idényről beszél; ennél többet a klubok nem tettek közzé, tehát mi sem írunk többet.

A másodosztály magyar térfele

A Bundesliga alatti szinten három magyar érdekeltség van, és mindhárom olyan klubnál, amelynek a neve ismerősen cseng a német élvonalból.

  • Dárdai Bence a VfL Wolfsburg játékosa. A liga hivatalos profilja a klubját a másodosztály csapataként listázza, a nemzetiségmező magyar és német állampolgárságot jelöl.

  • Dárdai Márton a Hertha BSC-nél szerepel. A klub hivatalos játékosprofilján a nemzetiség magyar, a poszt védő, a mezszám harmincegyes, a születési dátum 2002. november 2. A Hertha a másodosztály mezőnyében játszik.

  • Keresztes Krisztián a SpVgg Greuther Fürth védője. A klub 2026. július 25-i hivatalos közleménye szerint egy évre, kölcsönbe érkezett a magyar élvonalbeli Nyíregyházától, és a Fürth vásárlási opciót kötött ki. A liga hivatalos profilja magyar nemzetiséget mutat, és hat bajnoki szereplést az idényben.

A Wolfsburg helyzete a cikk legtanulságosabb részlete. A klub a 2025/26-os idény végén esett ki a Bundesligából, huszonkilenc élvonalbeli év után, a klub történetében először. A kiesés osztályozón dőlt el: a párharc második mérkőzésén hosszabbításban kapott ki 2–1-re a Paderborntól, miközben a tizennegyedik perctől emberhátrányban játszott. A Paderborn azóta a Bundesliga tizenkettedik helyén áll négy ponttal, a Wolfsburg pedig a másodosztályban kezdte az idényt.

Ebben az egy mondatban benne van minden, amiért a légiósszámot óvatosan kell kezelni. Dárdai Bence nem azért került a másodosztályba, mert rosszabb játékos lett, hanem azért, mert a klubja két mérkőzésen alulmaradt. A statisztika, amely a magyar futball állapotát hivatott mérni, ebben az esetben egy szentendrei vagy berlini fejlődési pálya helyett egy wolfsburgi osztályozó eredményét rögzítette. És ez visszafelé is működik: ha a Hertha vagy a Wolfsburg feljut, a magyar élvonalbeli jelenlét egyetlen júniusi hétvégén megduplázódhat vagy megháromszorozódhat, anélkül hogy bárki egyetlen edzéssel is jobb lett volna.

Miért gyenge mutató a légiósszám

A nyilvános vitában a légiósszám azért népszerű, mert egyetlen egész szám, könnyű megjegyezni, és látszólag évről évre összehasonlítható. A gyakorlatban azonban rendkívül érzékeny olyan eseményekre, amelyeknek semmi közük a magyar utánpótláshoz vagy a játékosok formájához.

  1. Egyetlen átigazolás elmozdítja. Gulácsi távozása egy csapásra harmadával csökkentette a létszámot, miközben a játékos továbbra is a top öt bajnokság egyikében véd.

  2. Egyetlen kiesés elmozdítja. A Wolfsburg bukása egy magyar érdekeltséget vitt ki az élvonalból, játékosteljesítménytől függetlenül.

  3. Egyetlen feljutás visszahozza. A másodosztályban jelenleg három magyar érdekeltség van; ezek közül akár kettő is átkerülhet az élvonalba egyetlen idény alatt.

  4. A mutató nem különbözteti meg a szerepköröket. Egy alapemberként végigjátszott idény és egy csereként lehívott néhány perc ugyanannyit ér benne, holott sportszakmailag nem ugyanaz.

Ebből nem az következik, hogy a szám érdektelen, hanem az, hogy magyarázó erő nélkül közölni félrevezető. A tartalmas kérdés nem az, hogy hányan vannak, hanem az, hogy akik ott vannak, milyen szerepet töltenek be, és mennyit játszanak. Erre a négy forduló már ad némi támpontot.

Orbán Willi négy fordulója

Orbán az idény első négy bajnokijának mindegyikén pályára lépett. A harmadik fordulóban gólt szerzett: szeptember 13-án a Hamburger SV elleni 5–0-s hazai győzelem hetvenkettedik percében volt eredményes, David Raum bal oldali szabadrúgása után. A negyedik fordulóban, szeptember 20-án a Bayer Leverkusen ellen kezdőként állt fel, és a cserék között nem szerepelt a neve, vagyis végigjátszotta a 2–0-s vereséget. Patrik Schick a negyvennegyedik, Miguel Gutiérrez az ötvenhetedik percben talált be. Sárga lapot Orbán az idényben egyszer sem kapott.

A csapata négy forduló után hat ponttal a kilencedik, két győzelemmel és két vereséggel, 9–5-ös gólaránnyal. Ez a Leipzig esetében nem kiugró és nem is aggasztó teljesítmény, hanem pontosan az a középmezőnyi sáv, amelyben egy csapat még mindkét irányba elmozdulhat. A védelmi oldal szempontjából a négy meccsen kapott öt gól a mezőny jobbik felébe tartozik: csak négy csapat áll jobban, a Bayern és a Dortmund kettővel, a Freiburg hárommal, a Schalke néggyel.

Ami Orbán helyzetéről az adatokból kiolvasható, az egyszerű: állandó kezdő egy olyan hátsó alakzatban, amely a liga átlagánál kevesebb gólt kap. Ami nem olvasható ki, az minden további. A jövőjéről, a szerződéses helyzetéről ebben a cikkben nem írunk, mert erre vonatkozóan hivatalos klubközlemény nincs, csak sajtóértesülések, amelyeket mi nem közlünk.

Schäfer András és egy nehéz őszkezdés

Schäfer szintén mind a négy fordulóban pályára lépett, de teljesen más környezetben. A negyedik fordulóban, szeptember 18-án az Union Berlin a Bayern München vendége volt, és 7–0-ra kikapott. Schäfer a hivatalos kezdőcsapatban szerepelt, és a nyolcvankettedik percben cserélték le. A müncheniek góljait Musiala, Kane kétszer, Olise háromszor és Saibari szerezte; a félidei állás 3–0 volt.

Az Union négy forduló után egyetlen ponttal a tizenhetedik. Négy gólt szerzett és tizenhetet kapott, ami −13-as gólkülönbséget jelent, és az egész mezőnyben a leggyengébb védekezést: a Mönchengladbach tizenhat, a Hamburger SV tizenhárom kapott gólnál tart. Egyetlen döntetlen és három vereség szerepel a mérlegében.

A két magyar élvonalbeli szereplő helyzete tehát nem hasonlítható össze egyetlen mondatban. Az egyik egy hatpontos, kilencedik helyen álló csapat védelmének állandó tagja, a másik egy egypontos, sereghajtó környéki csapaté, amely négy meccs alatt tizenhét gólt kapott. A játékperceik szempontjából ez rövid távon nem jelent nagy különbséget: mindketten négy meccsből négyen ott voltak, és mindketten hosszú perceket kaptak. Középtávon viszont másképp alakul a két helyzet logikája. Egy stabil középcsapatban a kezdőkeret ritkábban rendeződik át; egy pont nélküli sorozatot produkáló csapatnál a kezdőcsapat összetétele hétről hétre nyitottabb kérdés. Ez nem jóslat, hanem a két tabellapozícióból következő, könnyen belátható eltérés a kiszámíthatóságban.

A nagyságrend: kettő a négyszázötven körüli mezőnyből

Hasznos a kettes számot arányba tenni. A Bundesliga tizennyolc csapatos, a klubok jellemzően huszonöt-huszonhat fős profikerettel dolgoznak. Ez tizennyolc klubot huszonöt fővel számolva négyszázötven, huszonhat fővel számolva négyszázhatvannyolc labdarúgót jelent. A két magyar így nagyjából négy-öt tizedszázaléknyi részesedés, vagyis ezer élvonalbeli játékosból négy-öt.

Ez a nagyságrend önmagában nem minősít semmit. A Bundesliga nem népességarányosan oszt helyeket, hanem piaci és sportszakmai alapon, és egy ekkora mintában néhány ezreléknyi részesedés statisztikailag rendkívül instabil: két főnél egyetlen szerződés harminchárom, két szerződés hatvanhat százalékos elmozdulást jelent. Pontosan ezért nem érdemes kerek mondatokat építeni köré. A négy-öt ezrelék nem a magyar futball minősítése, hanem egy adott pillanat pillanatfelvétele. Az érdemi kérdés az, hogy az a kettő, aki ott van, mit csinál a pályán.

A tabella négy forduló után

A teljes sorrend a negyedik forduló után, győzelem–döntetlen–vereség, gólarány és pontszám szerint:

  1. Borussia Dortmund: 4–0–0, 9–2, 12 pont

  2. Bayern München: 3–1–0, 14–2, 10 pont

  3. SC Freiburg: 3–1–0, 12–3, 10 pont

  4. FC Augsburg: 2–1–1, 11–6, 7 pont

  5. Bayer Leverkusen: 2–1–1, 10–5, 7 pont

  6. 1. FSV Mainz 05: 2–1–1, 10–6, 7 pont

  7. SV Elversberg: 2–1–1, 8–7, 7 pont

  8. Werder Bremen: 2–1–1, 8–8, 7 pont

  9. RB Leipzig: 2–0–2, 9–5, 6 pont

  10. Eintracht Frankfurt: 1–2–1, 9–10, 5 pont

  11. FC Schalke 04: 1–2–1, 3–4, 5 pont

  12. SC Paderborn: 1–1–2, 3–5, 4 pont

  13. 1. FC Köln: 1–1–2, 6–9, 4 pont

  14. TSG Hoffenheim: 1–0–3, 7–10, 3 pont

  15. VfB Stuttgart: 1–0–3, 6–9, 3 pont

  16. Hamburger SV: 1–0–3, 2–13, 3 pont

  17. 1. FC Union Berlin: 0–1–3, 4–17, 1 pont

  18. Borussia Mönchengladbach: 0–0–4, 6–16, 0 pont

A tabellából két dolog érdemel figyelmet a mi szempontunkból. Az egyik, hogy a Leipzig hat pontja mindössze egy ponttal marad el a négyes holtversenyben álló hetes csoporttól, vagyis a kilencedik hely most nem tartalmi lemaradás, hanem a szoros mezőny következménye. A másik, hogy az Union egy pontja és a tizenhat pont feletti kapott góltétel együtt nagyon korai, de nagyon egyértelmű figyelmeztetés: négy forduló alatt hét gólt és tizenhét kapott gólt nem lehet sokáig kiegyensúlyozni.

A harmincéves mélypont: kinek az állítása

Magyar sajtóban visszatérően felbukkan, hogy a mostani helyzet harmincéves mélypont a német élvonalbeli magyar jelenlétben. Ezt a keretezést egy konkrét kiadó publikálta: a Magyar Nemzet 2026. augusztus 29-i, hajnali cikke, Szalay Attila szerzősége alatt, ezzel a címmel közölte. A cikk a mostani idényre két magyar bundesligás labdarúgót nevez meg, Schäfert és Orbánt.

Ezt az állítást forráshoz kötve közöljük, és a saját nevünkben nem ismételjük meg. Ennek egyszerű oka van: a cikkben nem szerepel az a történeti idősor, amelyből a harminc év kijönne, vagyis az olvasó nem tudja ellenőrizni, milyen definícióval dolgozik. Kettős állampolgárokkal vagy nélkülük számol? Az idény elején fennálló állapotot nézi, vagy az idény során bármikor a keretben szereplőket? Beleszámítja azokat, akik télen érkeztek? Ezek nem szőrszálhasogató kérdések, mert éppen ezeken múlik, hogy 1996 óta valóban nem volt-e alacsonyabb a szám.

Kerestünk második, független megerősítést, és nem találtunk olyat, amely saját adatsorral alátámasztotta volna a harmincéves összehasonlítást. Ugyanennek a szerzőnek egy korábbi, 2026. május 30-i írása a magyar bundesligás játékpercekről közöl számsort – eszerint a 2025/26-os idényben négy magyar labdarúgó összesen nyolcvanöt élvonalbeli szereplésig jutott, szemben a 2021/22-es idény százhatvanhárom szereplésével –, de ez a létszámra vonatkozó harmincéves állítást nem igazolja, csak egy szomszédos trendet ír le. Amíg nincs ellenőrizhető idősor, addig a mi álláspontunk annyi, hogy két magyar szerepel a Bundesligában, és hogy ezt a számot egyetlen nyári átigazolás és egy osztályozós kiesés alakította ilyenné.

Válogatott szünet: ma este kezdődik a négy mérkőzés

A klubszünet nem pihenő a két játékos számára. A magyar válogatott szeptember 15-én kihirdetett huszonhat fős keretében mindketten szerepelnek, és a szövetség tájékoztatása szerint a csapat négy mérkőzést játszik ebben a periódusban. Ezek közül az első ma este 20:45-kor kezdődik a Puskás Arénában, Ukrajna ellen, az UEFA Nemzetek Ligája B-ligájában. A mérkőzés e cikk írásakor még nem kezdődött el, így annak sem az eredményéről, sem a lefolyásáról nem írunk semmit.

Egy dolgot viszont érdemes rögzíteni, mert a számok megértését segíti: a német bajnokság szünete és a válogatott programja ebben az ablakban nem fedi egymást pontosan, a szövetségi és a ligakalendárium által közölt dátumok részben átfedik egymást. Ezt a naptári ellentmondást nem tudtuk feloldani hivatalos forrásból, ezért csak jelezzük, és nem építünk rá következtetést arra nézve, hogy melyik mérkőzésen ki áll majd rendelkezésre.

Az ötödik forduló és amit megmutathat

A Bundesliga október 9-én folytatódik. A teljes program magyar idő szerint:

  • Péntek, október 9.: Borussia Dortmund–Werder Bremen, 20:30

  • Szombat, október 10.: TSG Hoffenheim–Hamburger SV, 15:30

  • Szombat, október 10.: FC Augsburg–Bayern München, 15:30

  • Szombat, október 10.: 1. FSV Mainz 05–Bayer Leverkusen, 15:30

  • Szombat, október 10.: 1. FC Union Berlin–SV Elversberg, 15:30

  • Szombat, október 10.: SC Paderborn–VfB Stuttgart, 15:30

  • Szombat, október 10.: RB Leipzig–Eintracht Frankfurt, 18:30

  • Vasárnap, október 11.: 1. FC Köln–Borussia Mönchengladbach, 15:30

  • Vasárnap, október 11.: SC Freiburg–FC Schalke 04, 17:30

A két magyar érintettségű mérkőzés súlya különbözik. A Leipzig hazai pályán fogadja az ötpontos, 9–10-es gólarányú Eintracht Frankfurtot. A találkozó után a Leipzig pontszáma hat és kilenc között mozoghat: hat, ha kikap, hét, ha döntetlent játszik, kilenc, ha nyer. Mivel a hetes holtverseny öt csapatot tömörít, ez a kilencedik helyről akár az élmezőny aljáig, akár a tizenegyedik hely környékéig elmozdíthatja. Egyetlen mérkőzés a tabella közepén jelenleg négy-öt helyezésnyi eltérést jelenthet.

Az Union Berlin számára a SV Elversberg fogadása más kategória. Az újonc hét ponttal áll, 8–7-es gólaránnyal, vagyis a papírforma alapján nem alsóházi ellenfél, de a tabella két végpontja közül az Union oldaláról nézve ez közvetlen pontszerzési lehetőség. Az Union pontszáma a mérkőzés után egy és négy között alakulhat: marad egy vereség esetén, kettő döntetlennel, négy győzelemmel. A négy pont önmagában nem hozná ki a tizenhetedik helyről, de az eddigi sorozatot megtörné. Az egy ponton maradás viszont azt jelentené, hogy a csapat öt forduló után is egyetlen pontnál tart, miközben a mezőny alsó harmada ekkorra már három-négy pontnál járhat.

Schäfer szempontjából az Elversberg elleni meccs tehát nemcsak egy forduló a sok közül, hanem az a mérkőzés, amelyből a csapat szezonjának iránya először kiolvashatóvá válik. Orbán szempontjából a Frankfurt elleni találkozó egy szoros középmezőnyben zajló pozícióharc része. Ennél tovább az adatok nem visznek el minket, és mi sem megyünk tovább.

Amit nem közlünk

A cikk írása közben több olyan információval találkoztunk, amelyet szándékosan hagytunk ki. Ezeket érdemes tételesen felsorolni, mert a kihagyás is szerkesztői döntés.

  • Orbán Willi szerződéses jövője. Erről kizárólag sajtóértesülések keringenek, hivatalos klubközlemény nincs. Amíg az RB Leipzig vagy a játékos képviselete nem ad ki nyilatkozatot, addig ebben a kérdésben nincs közölhető tényünk, és találgatást nem publikálunk.

  • Minden egészségi vagy fizikai állapotra vonatkozó információ. A német sajtóban több névvel megnevezett labdarúgó fizikai állapotáról jelentek meg beszámolók a szezonelőkészítés és az elmúlt idény kapcsán. Ezeket kivétel nélkül kihagytuk. Névvel megnevezett élő személy egészségi állapotáról ez a lap nem közöl állítást, függetlenül attól, hány helyen olvasható.

  • Az átigazolási összegek. Gulácsi Péter átigazolásáról több szolgáltatói portál közölt konkrét, egymástól eltérő vételárat. Egyik sem szerepel a Villarreal vagy az RB Leipzig hivatalos közleményében, ezért összeget nem írunk.

  • Találgatás arról, ki miért maradt ki a válogatott keretéből. A huszonhat fős keret összetétele hivatalos, az indoklás nem a mi dolgunk, a hiányzások mögötti okok pedig jellemzően olyan területre visznek, amelyről a fenti szabály miatt nem írunk.

  • A harmincéves mélypont mint saját állítás. Forráshoz kötve közöltük, saját nevünkben nem. Ha később valaki nyilvánosságra hozza az idősort, amelyből ez kijön, visszatérünk rá.

  • Bármilyen prognózis a két játékos karrierjéről. A negyedik forduló utáni adatokból a következő hónapokra vonatkozó egyéni jóslat nem vezethető le, ezért nem is kíséreltük meg.

A csapdák, amelyekkel dolgoztunk

A téma természeténél fogva tele van olyan buktatókkal, amelyek egy gyors összeállításnál könnyen hibához vezetnek. Négyet érdemes megnevezni.

  1. Elavult idényjelölés a klubok saját oldalán. A Hertha BSC hivatalos játékosprofilján a kapcsolódó kínálat még a 2025/26-os idényhez tartozó jelölést mutatja, miközben az adatlap tartalma aktuális. Az RB Leipzig oldalán is találtunk idényjelölés-eltérést. Emiatt minden ilyen adatot a liga hivatalos, 2026/2027-re címkézett profiljával vetettünk össze, és csak azt közöljük, amit a két forrás együtt megerősít.

  2. Régi klubközlemény friss hírnek olvasva. Az 1. FC Union Berlin hivatalos oldalán elérhető egy Schäfer András szerződéshosszabbításáról szóló közlemény, amely 2024. május 1-jei keltezésű. A közlemények listaoldalán ez a tétel dátum nélkül is felbukkanhat, és könnyű friss fejleményként kezelni. Nem az, és nem is építettünk rá: a jelenlegi szerződéses helyzetről ebben a cikkben semmit nem állítunk.

  3. Egy kiadó anyaga sok domainen. A magyar bundesligás jelenlétről szóló májusi elemzés több mint tíz különböző megyei hírportál címlapján jelent meg, azonos szöveggel, azonos szerzőnévvel. Ez nem tíz forrás, hanem egy: a szindikált tartalom ugyanannak a kiadói hálózatnak a terméke. Kiadót számoltunk, nem domaint, ezért a harmincéves mélypontra vonatkozó állítás mellett továbbra sem áll független megerősítés.

  4. A név mint nemzetiségi bizonyíték. A magyar és a német futball érintkezésénél ez a leggyakoribb hiba. A cikkben szereplő öt labdarúgó közül kettőnél a hivatalos nemzetiségmező két államot jelöl, ami névből semmiképp nem lett volna kikövetkeztethető. Minden nemzetiségi állítás mögött hivatalos keretlista-adat vagy klubközlemény áll.

Ezekhez hozzátartozik egy ötödik, tartalmi csapda is: a szám köré épített narratíva. A „két magyar maradt” mondatból nagyon könnyű hanyatlástörténetet írni, holott a kettes szám előállásának két legfontosabb oka egy önkéntes klubváltás egy másik nagy bajnokságba és egy osztályozós kiesés. Egyik sem a magyar futball mutatója. Az lenne az, ha a két bentmaradt játékos elveszítené a helyét a kezdőcsapatban, vagy ha a másodosztályból senki nem tudna feljebb lépni. Ezekre a kérdésekre négy forduló és egy nyári átigazolási időszak nem ad választ.

Hogyan tovább

A következő adatpont október 9. és 11. között érkezik. A Leipzig szombaton 18:30-kor fogadja az Eintracht Frankfurtot, az Union Berlin ugyanaznap 15:30-kor az SV Elversberget. Mindkét mérkőzés után frissítjük a két játékos szereplési és percadatait, és jelezni fogjuk, ha a hivatalos keretlistákban a nemzetiségmezők bármelyike változik, vagy ha az élvonalban harmadik magyar labdarúgó jelenik meg. Addig annyi áll biztosan: ketten vannak, mindketten négy fordulóból négyen pályán voltak, és a két csapatuk helyzete a tabella két különböző világába tartozik.

BundesligaOrbán WilliSchäfer AndrásRB LeipzigUnion Berlinmagyar légiósok