Schalke–Bayern: 210 ezer tag, 96,6 millió eurós hiány és egy 42-2-es sorozat

Szombaton este 18:30-kor a Schalke 04 a Bayern Münchent fogadja a Veltins-Arénában, és van három szám, amit érdemes egymás mellé tenni.

210 ezer tag – Németországban csak a Bayernnek és a Dortmundnak több. 96,6 millió eurós fedezetlen hiány a legutóbbi közölt féléves mérlegben. És 42-2: ennyi az elmúlt tizenkét Bayern elleni mérkőzés összesített gólkülönbsége, amelyet a Schalke mind elveszített.

Ez a három adat írja le a klub jelenlegi állapotát: egy óriás keresletű, súlyosan eladósodott, a pályán pedig kiszolgáltatott klub. A szombati este arról szól, hogy a három közül melyik számít a legtöbbet kilencven percen át.

A kereslet, amit adagolni kell

A Schalke utoljára 2023. május 20-án játszott hazai Bundesliga-mérkőzést: 2-2-t az Eintracht Frankfurt ellen, 61 575 néző előtt. Egy héttel később, Lipcsében 4-2-es vereséggel kiestek – klubtörténetük ötödik kiesése volt. Azóta 1204 nap telt el. A visszatérés 2026. május 2-án vált biztossá, a Fortuna Düsseldorf elleni 1-0-val – a gólt a csapatkapitány, Kenan Karaman szerezte; a másodosztályt végül 70 ponttal, a liga legjobb védelmével (28 kapott gól) nyerték meg.

Hogy mit jelent ez Gelsenkirchenben, azt nem a nosztalgia mutatja meg, hanem a jegyértékesítés mechanikája. A klub augusztus 5-én, 10 órakor nyitotta meg a tagoknak szóló elővételt a Bayern és az Elversberg elleni meccsekre – nagyjából egy órával később mindkettő elfogyott. Nyilvános árusítás nem is volt: a klub közleménye szerint „szabad értékesítés ezért nem lesz”.

Két további részlet mutatja, mennyire aszimmetrikus itt a kereslet és a kínálat. A bérletek számát tudatosan negyvenezer körül tartják, hogy maradjon napijegy is – vagyis a klub szándékosan nem adja el a teljes kapacitást előre. És idéntől új szabály él: aki egy idényben tizenkét alkalomnál kevesebbszer használja a bérletét, elveszítheti azt.

Ez utóbbi a legbeszédesebb. Egy klub csak akkor bünteti a saját bérlettulajdonosát azért, mert nem jár ki eleget, ha sorban állnak a helyéért. Ez nem marketing, hanem adagolás.

A mérleg, amit egy 2,5 milliós nyereség nem old meg

A pénzügyi kép ezzel éles ellentétben áll. A 2025. július és december közötti félév számai: 83,5 millió euró bevétel, 2,5 millió eurós nyereség – de 96,6 millió eurós fedezetlen hiány és 116,4 millió eurós nettó pénzügyi kötelezettség. Közben viszont visszafizettek több mint 25,4 millió euró állami garanciájú hitelt.

Érdemes ezt arányaiban nézni, mert így válik érthetővé, hol tart a klub. A féléves nyereség a fedezetlen hiánynak nagyjából a harmincnyolcad része. Ez azt jelenti, hogy a klub kilábalt a szabadesésből – de a jelenlegi tempóval a lyuk betömése nem évek, hanem évtizedek kérdése volna. A Bundesliga-visszatérés ezért nem érzelmi ügy, hanem pénzügyi szükségszerűség: a televíziós bevétel a különbség a lassú javulás és a stagnálás között.

Ebből következik az is, hogy mit engedhet meg magának a klub a kispadon.

Muslić: nem színes háttértörténet, hanem a magyarázat

A Schalke kispadján Miron Muslić ül, aki 1982. szeptember 14-én született a boszniai Bihácsban – jövő héten lesz negyvennégy éves. 1992-ben, kilencévesen menekült el a családjával a boszniai háború elől, és Tirolban telepedtek le.

Erről tavaly decemberben beszélt részletesen egy német tévéműsorban: „Menekült vagy, és megvan a minimumod. Ezt soha nem fogom elfelejteni: a szobánk, a Hotel Pfandler személyzeti szobája, alig volt nagyobb, mint az a helyiség, ahol most ülünk.” És: „A vécét nagyon-nagyon sok más emberrel osztottuk meg.” A szüleiről pedig annyit mondott, hogy a földön aludtak, „mert egyszerűen nem volt hely”.

Ezt a történetet könnyű színes háttéranyagként kezelni. Szerintem viszont pontosan ez a magyarázat arra, miért ő ül ott.

Muslić játékosként végigjárta az osztrák alsóbb osztályokat – a negyedik szintű Union Weißkirchenben 89 meccsen 55 gólt szerzett –, edzőként pedig a belga Cercle Brugge-nél tűnt fel, amelyet tizennégy év után juttatott vissza az európai kupaporondra. Ezután a Plymouth Argyle következett, ahol 2025 februárjában kiejtette a Liverpoolt az FA-kupából, a csapata viszont kiesett.

És itt a lényeg: a Schalke 2025 nyarán mintegy 700 ezer euró kártalanítást fizetett érte. Egy klub, amelynek 96,6 millió eurós fedezetlen hiánya van, nem tud bevált Bundesliga-edzőt vásárolni. Azt tudja megvenni, aki a negyedosztályból dolgozta fel magát idáig – és aki nem ijed meg attól, hogy a klubnál állandó a nyomás. A saját mondata is máshogy hangzik ennek fényében, az Augsburg elleni 3-0-s vereség után: „A Schalkénál mindig forr a víz. Ez nem újdonság, engem nem ver le a lábamról. De a kaliber persze teljesen más.” A bemutatkozásán pedig ennyit mondott: „A Schalke még mindig egy óriás.”

Neuer hazamegy – és a szimmetria tökéletes

A vendégek kapujában Manuel Neuer áll, aki 1986. március 27-én Gelsenkirchenben született, és ötévesen került a Schalke akadémiájára. A Bundesligában 2006. augusztus 19-én mutatkozott be az Alemannia Aachen ellen – rögtön kapott gól nélkül –, összesen több mint kétszáz mérkőzést játszott a klubban, ebből 156-ot a Bundesligában. 2010-ben csapatkapitány lett, 2011-ben német kupát nyert, és bejuttatta a Schalkét a klub egyetlen Bajnokok Ligája-elődöntőjébe.

Van ebben egy szimmetria, amelyet nehéz megírni anélkül, hogy giccsesnek hatna, mégis igaz. A Schalke utolsó Bayern elleni győzelme 2010. december 4-én született: 2-0 a Veltins-Arénában, Raúl és Jurado góljaival – a hazai kapuban akkor Manuel Neuer állt. Vagyis az az ember, aki utoljára segített legyőzni a Bayernt ebben a stadionban, szombaton a másik oldalon áll, és minden jel szerint utoljára.

Most negyvenéves, a Bayern csapatkapitánya, és júliusban ezt mondta: „Erősen úgy néz ki, hogy a szezon után abbahagyom.” Hozzátette: „Az esetek talán 85 százalékában már abbahagytam volna” – vagyis a saját bevallása szerint már csak ez a csapat tartja pályán. A Schalke feljutásáról pedig: „Számomra ez a klub egyszerűen az első osztályba tartozik.”

Mindezek ellenére füttyre számíthat: a német hírügynökség előzetese szerint „a Schalke-szurkolók füttyei valószínűnek tűnnek”. Érdekes fordulat egyébként, hogy a 2011-es igazolása ellen nem a Schalke, hanem a Bayern szurkolói tiltakoztak – „Koan Neuer” feliratú transzparensekkel fogadták –, és csak egy klub és a drukkerek közötti egyeztetés után csillapodtak le a kedélyek. Az átigazolási díj körülbelül 20-22 millió eurós alapdíj volt, bónuszokkal a beszámolók szerint harmincmillió fölött.

Džeko: a rekord szép, a várakozás legyen reális

A Schalke csatára Edin Džeko, aki az Augsburg elleni nyitányon a 76. percben állt be – és ezzel a Bundesliga egyik legkülönösebb rekordját állította be. Az előző Bundesliga-mérkőzése ugyanis 2010. december 18-án volt, a Wolfsburgban. A két meccs között eltelt 5734 nap – tizenöt év és 255 nap –, ami a liga történetének második leghosszabb szünete. Negyvenévesen és 166 naposan lépett pályára, ezzel a Bundesliga történetének nyolcadik legidősebb játékosa; nála idősebb mezőnyjátékos mindössze három volt valaha.

A wolfsburgi évei valóban rendkívüliek voltak: 111 bajnokin 66 gól, a 2008/09-es bajnoki cím 26 góllal – a klub egyetlen bajnoki címe –, majd 2009/10-ben gólkirályi cím 22 találattal. Onnan ment a Manchester Cityhez 2011 januárjában.

A szombati várakozást viszont érdemes a valós adatokra alapozni, nem a legendára. Pályafutása során tizenöt alkalommal találkozott a Bayernnel, és négyszer volt eredményes – ebből kettő ugyanabban a mérkőzésben, a 2009. április 4-i, 5-1-es wolfsburgi győzelemben. Vagyis a Bayern ellen történetileg sem volt kiemelkedően termékeny, negyvenévesen pedig végképp nem ez a reális elvárás. A Schalkéhoz 2026 januárjában érkezett a Fiorentinától, és augusztus 3-án hosszabbított egy évet; a másodosztályban 11 meccsen 6 gólnál és 3 gólpassznál járt. Szeptember 3-án bejelentette a visszavonulását a bosnyák válogatottból: 151 mérkőzés, 73 gól, mindkettő országos rekord. Az utolsó válogatott meccse október 2-án lesz, Svédország ellen.

Kane: nem rekord, hanem másik kategória

A negyedik szál a vendégeknél fut. Harry Kane 95 Bundesliga-mérkőzésen 98 gólnál tart. Ha szombaton kettőt szerez, 96 meccsből éri el a századikat.

A jelenlegi rekord Dieter Mülleré: 129 mérkőzés – vagyis Kane harminchárom meccsel döntené meg. Ez a szám az, ami miatt ez már nem egyszerű rekorddöntés. Egy sportági csúcsot általában néhány százalékkal szoktak megjavítani; Kane esetében a különbség több mint huszonöt százalék. Gerd Müllernek 136, Robert Lewandowskinak 168 találkozóra volt szüksége ugyanehhez – igaz, ezt a két adatot csak egy forrásban találtuk meg.

A gólátlaga 78,5 percenként egy gól. Az előző idényben 36 bajnoki góllal harmadszor lett zsinórban gólkirály, ami korábban senkinek nem sikerült, és tizenkilenc góllal előzte meg a második helyezettet – ilyen különbség 1971/72 óta nem volt.

Két apróság a mostani meccshez: Kane a Bundesligában még soha nem játszott a Schalke ellen, viszont mind a húsz csapatnak betalált már, amellyel eddig találkozott a német élvonalban. Ebben az idényben egyelőre két gólja van, mindkettő a német kupában.

Az esély, amit a történelem ad – és amit elvesz

A statisztika nem kegyes a hazaiakhoz. A Bundesligában 104-szer találkoztak: a Bayern 58, a Schalke 18 győzelemmel áll, a gólkülönbség 234-104. Az elmúlt tizenkét egymás elleni meccsüket a Schalke mind elveszítette, összesítésben 42-2-vel.

Ez az utóbbi szám a lényeg. Egy tizenkét meccses vereségsorozat még nem példátlan – de a 42-2 azt jelenti, hogy ezek nem szoros meccsek voltak. Átlagosan három és fél gól különbség. A Veltins-Arena hangulata sok mindent tud kompenzálni, de három és fél gólt nem.

Van viszont Gelsenkirchenben egy közös emlék, amely megmagyarázza, miért nem a valószínűségről szól ez az este. 2001. május 19-én, az idény utolsó fordulójában a Schalke 5-3-ra verte az Unterhachingot, és a szurkolók elkezdtek ünnepelni: a Bayern Hamburgban a 90. percben hátrányba került. Aztán a hosszabbítás 94. percében Patrik Andersson egyenlített egy vitatott, tizenhatoson belüli közvetett szabadrúgásból – ez volt az idény utolsó rúgása. A bajnoki cím a Bayerné lett, a Schalke pedig azóta viseli a „szívek bajnoka” címet. Rudi Assauer, a klub akkori menedzsere így összegzett: „Aki előre ünnepel, az általában hiába ünnepel.”

A forduló többi mérkőzéséről külön előzetesben írtunk.

Magyar szemmel: egy ember, aki mindkét klubot irányította

A mai keretekben nincs magyar érintettség – sem a Schalkénál, sem a Bayernnél. A történelemben viszont van egy ember, aki mindkét klubot irányította, méghozzá közvetlenül egymás után.

Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje – 37 válogatottság, olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben – 1977 decemberétől 1978 végéig a Bayern München vezetőedzője volt. Nem sikerült jól: a csapatot tizenkettedik helyen vette át, és ott is végzett vele, ami a Bayern történetének máig leggyengébb bajnoki helyezése. Ezután, 1979 márciusától decemberéig a Schalke edzője lett – ez volt az utolsó németországi munkája.

Vagyis a szombat esti két csapat közül a Bayern legrosszabb idénye egy magyar edző nevéhez fűződik, aki utána rögtön az ellenfélhez ment. Lóránt összesen 347 Bundesliga-mérkőzésen ült kispadon, ami magyar edzők között máig rekord. 1981-ben, ötvennyolc évesen, egy szaloniki derbi közben, a kispadon kapott szívrohamot, és meghalt.

Az utódja a Bayernnél szintén magyar volt: Csernai Pál 1978 decemberétől 1983 májusáig irányította a klubot, két bajnoki címmel (1980, 1981) és egy kupagyőzelemmel, plusz egy elveszített BEK-döntővel 1982-ben. A kinevezése mögött szurkolói és játékosi lázadás állt: Sepp Maier és Paul Breitner vezetésével a keret nyíltan kiállt mellette az elnök jelöltjével szemben – az elnök ebbe bele is bukott. Két egymást követő magyar edző tehát a Bayern történetének mélypontját és egy kétcímes korszakát is jegyzi.

A Schalkénál pedig játszott egy magyar: Szalai Ádám 2013 nyarán érkezett a Mainztól, és egy idény alatt 28 bajnokin hét gólt szerzett; a Bajnokok Ligája-selejtezőben a PAOK elleni 3-2-n duplázott, ezzel bejuttatta a csapatot a csoportkörbe.

Két magyar klub is szerepel a két klub európai történetében. A Bayern az 1973/74-es BEK elődöntőjében az Újpesti Dózsát verte – Budapesten 1-1, Münchenben 3-0 –, majd megnyerte a sorozatot, élete első BEK-jét. A Schalke pedig a 2004/05-ös UEFA-kupa csoportkörében fogadta a Ferencvárost, és 2-0-ra nyert; a Fradi nem jutott tovább.

Amit nem közlünk

• A „négy gól az utolsó öt Bayern elleni bajnokin” Džeko-adatot. Több helyen felbukkant, de az adatbázisok szerint pályafutása során összesen tizenöt Bayern elleni meccsen szerzett négy gólt, minden sorozatot beleértve.

• Neuer 2011-es átigazolási díját pontos összegben. Sem a Bayern, sem a Schalke nem hozta nyilvánosságra; a sajtóban 20 és 30 millió euró közötti számok keringenek.

• Azt, hogy a Schalke-szurkolók korábban konkrét ellenséges akciót indítottak volna Neuer ellen. Erre nem találtunk hiteles forrást – a dokumentált tiltakozás a Bayern szurkolóié volt, az igazolása ellen.

• Azt, hogy a Schalke 2001-ben pontosan hány percig volt bajnok. A „négy perc” a klub folklórjának része, de egyetlen általunk elért forrás sem közöl időtartamot.

• Lóránt Gyula schalkei mérlegét. Az, hogy 1979 márciusától decemberéig ő volt az edző, megerősített; a mérkőzésszámokat és a helyezést nem sikerült megbízhatóan megállapítanunk.

A Bundesliga további híreit és beszámolóinkat a Bundesliga rovatban találod.