0 élő mérkőzés
Főoldal/Csapatok/Hamburger SV
Hamburger SV
Bundesliga

Hamburger SV

Alapítva 1887·Stadion: Volksparkstadion
14.
Tabella pozíció
0
Pontszám
0
Győzelem
0
Szerzett gól
0
Gólkülönbség
0
Játszott meccs

A klubról

A Hamburger SV Németország egyik legrégebbi és leghíresebb futballklubja: hat német bajnoki címet, három DFB-Pokalt, valamint 1983-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyerte meg, 1977-ben pedig a KEK-et.

Évtizedeken át a „Bundesliga-dinoszaurusza” volt: az egyetlen klub, amely a bajnokság 1963-as indulásától kezdve sosem esett ki. A stadionban óra számolta a megszakítás nélküli élvonalbeli tagság perceit – ez az óra 2018-ban állt meg.

A klub hét évet töltött a másodosztályban, majd 2025-ben visszatért a Bundesligába. Otthona az 57 ezres Volksparkstadion.

Sikerek

  • Hatszoros német bajnok: 1923, 1928, 1960, 1979, 1982, 1983

  • BEK-győztes 1983-ban, a döntőben 1–0 a Juventus ellen

  • KEK-győztes 1977-ben

  • Háromszoros kupagyőztes: 1963, 1976, 1987

  • A Bundesliga „dinoszaurusza”: 1963-tól 2018-ig kiesés nélkül

  • 2025-ben hét év után tért vissza az élvonalba

Keret / 2026/27

Eredmények / 2026/27

Nincs elérhető befejezett mérkőzés.

Statisztika / 2026/27

14.
Tabella pozíció
0
Pontszám
0
Játszott meccs
0
Győzelem
0
Döntetlen
0
Vereség
0
Szerzett gól
0
Kapott gól
0
Gólkülönbség

Történelem

A Hamburger SV gyökerei 1887-ig nyúlnak vissza, ezzel a Bundesliga egyik legrégebbi klubja. Két bajnoki címét még a húszas években, 1923-ban és 1928-ban nyerte, a harmadikat 1960-ban – ekkor már a klub örök jelképe, Uwe Seeler volt a csapat vezére.

Uwe Seeler

Seeler a német futball egyik legszeretettebb alakja: pályafutása egészét a HSV-nél töltötte, holott a hatvanas években komoly ajánlatokat kapott külföldről is. A hűsége és a szerénysége a hamburgi identitás részévé vált; a stadion előtt ma az ő lábfejét ábrázoló, több méteres bronzszobor áll.

Az aranykor: Happel, Keegan, Magath

A klub legfényesebb korszaka a hetvenes évek végén kezdődött. 1977-ben a HSV megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját, majd az angol Kevin Keegan érkezésével – aki a klubnál kétszer is elnyerte az Aranylabdát – a német élvonal legjobbja lett: 1979-ben bajnoki cím.

A csúcspont az osztrák Ernst Happel vezetésével jött. A HSV 1982-ben és 1983-ban is bajnok lett, 1983. május 25-én pedig Athénban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját: a döntőben a nagy esélyes Juventust verte 1–0-ra, a győztes gólt Felix Magath szerezte a mérkőzés elején. Ez a nap a klubtörténet legnagyobb estéje.

A dinoszaurusz

A következő évtizedekben a HSV nem nyert nagy trófeát – az utolsó kupagyőzelme 1987-ből származik –, viszont egyetlen dologra rendkívül büszke volt: a Bundesliga 1963-as indulása óta sosem esett ki. Ez a folytonosság tette a klubot a bajnokság dinoszauruszává, és a Volksparkstadionban digitális óra számolta a megszakítás nélkül eltöltött időt, egészen az évek, napok, órák és percek pontosságáig.

2018: megáll az óra

A 2010-es években a klub sorozatos osztályozókkal maradt bent, míg végül a 2017/18-as idényben kiesett. Az utolsó fordulóban a HSV megnyerte a mérkőzését, de az ehhez szükséges más eredmények nem jöttek össze – a stadionban a szurkolók pirotechnikája miatt percekre meg is szakadt a játék. A híres óra megállt, és a szurkolói kultúra egyik nagy szimbóluma szűnt meg.

Hét év és a visszatérés

Ami átmenetinek indult, hosszú száműzetéssé vált: a HSV hét idényt töltött a másodosztályban, több alkalommal az utolsó fordulóban vagy osztályozón bukva el a feljutást. A visszatérés végül 2025-ben sikerült, és a klub azóta ismét a Bundesliga tagja.

Északi derbi

A HSV legnagyobb rangadója a Werder Bremen elleni északi derbi, a két hanzaváros régi rivalizálásának futballra vetített változata. A klub másik nagy helyi ellenfele a városi rivális FC St. Pauli, amellyel a hamburgi derbi nemcsak sportbeli, hanem szubkulturális szembenállás is.

Stadion

A Hamburger SV otthona a Volksparkstadion, amely mintegy 57 000 nézőt fogad, és Hamburg nyugati részén, a nevét adó nagy városi park – a Volkspark – területén áll.

Stadion a stadionban

Az eredeti létesítmény 1953-ban nyílt meg, és az 1974-es világbajnokság egyik helyszíne volt. A mai arénát a kilencvenes évek végén építették: különlegessége, hogy a régi stadion belsejében emelték az újat, méghozzá úgy, hogy a klub közben végig itt játszott – a munkálatok alatt a lelátók egy részét bontották, míg a többi üzemelt. Az új, tisztán futballra tervezett aréna 2000-re készült el.

A megállt óra

A stadion leghíresebb tárgya évtizedeken át egy digitális óra volt, amely a klub megszakítás nélküli Bundesliga-tagságát számolta másodpercre pontosan. Amikor a HSV 2018-ban kiesett, az órát leállították. A szurkolók számára ez a pillanat többet jelentett egyetlen kiesésnél: egy identitás végét.

Nordtribüne

A szurkolótábor szíve az északi lelátó, ahol az ultrák állnak. A HSV a másodosztályban is végig 50 ezer körüli átlagnézőszámot produkált, ami európai összevetésben is kivételes: kevés klub mögött áll ekkora tömegbázis a másodvonalban.

Nagy esték

A Volksparkstadion két világbajnokság – 1974 és 2006 – helyszíne volt, utóbbin negyeddöntőt is rendeztek benne, valamint a 2024-es Európa-bajnokság mérkőzéseinek is otthont adott. 2010-ben itt játszották az Európa-liga döntőjét.

Uwe-Seeler-Fuß

A stadion bejárata előtt áll a klub legendájának, Uwe Seelernek a bronzba öntött jobb lábfeje – több méter magas, eredeti méretarányában felnagyított szobor, amely a hamburgi futball egyik legismertebb jelképe.